A kisbéri ménes alapításakor a nemes angol telivér, illetve a félvér tenyésztését tűzték ki célul. Hosszú, kitartó munkával elérték, hogy a lóállomány tenyész-színvonala magas fokra emelkedett. E lófajtát ma is „kisbéri félvér” néven ismeri a világ.
Gróf Batthyány Kázmér Magyarország első külügyminisztere kisbéri birtokán lótenyésztéssel is foglalkozott. 1829-ben 2 angol telivér kancát és egy mént hozott be. Ezeket a lovarda két oldalán ma is álló istállókban tartották. Érdekesség, hogy Hesp Róbert itt volt alkalmazásban, és kezdetben a falkát irányította. Később KINCSEM idomárjaként lett híres. Batthyány Kázmér a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, és 1854-ben meghalt. Kisbéren fejlett lótenyésztési kultúrát hagyott hátra.(dr. Bódai József írása alapján)
1853-ban Gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokain katonai ménest létesítettek, melynek célja a katonai pótló előállítása volt a hadsereg részére, megfelelő számban és minőségben. Ennek érdekében elrendeltetett, hogy Kisbért a nemes ló tenyészhelyévé kell formálni. Később ménes feladatköre a katonai pótló (remonda) előállításon túl kibővült a köztenyésztés fedezőménnel való ellátásával, valamint magántulajdonú kancák fedeztetésével is.
1869. január 1-től került ménes irányítása Kozma Ferenchez, és ettől a kortól számíthatjuk a fajta tényleges kialakulását – a következetes tenyésztői munkának köszönhetően. A tenyésztési eredményeket Európa is elismeri, 1878-ban Kozma Ferenc megkapta a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjét, a Világkiállításon pedig kiállított magyar lovaknak külön aranyérmet veretnek.
A Kisbérről kikerülő mének és utódaik kemény, szikár, kitartó lovasok voltak a telivérnél korrektebb lábállással, tetszetős külsővel. Hátas és könnyűhámos szolgálatban nagyszerű eredményeket értek el
A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek. Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnak köszönhetően mindmáig fennmaradt. Hogy javítsák a fajtát, más vérvonalat is használtak a tenyésztés során. Ennek ellenére a fajta fenntartása veszélybe került, kevesebb, mint kétezer Kisbéri félvér volt a világon, a kihalás fenyegette. 1989-ben megalakult a Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület.
Vissza