Három helyszínen emlékeztek meg 1848 hőseiről és áldozatairól Nagyigmándon március 15-e délelőttjén. A falu több szálon is kötődik az akkori eseményekhez.
Az ünnepi múltidézés a református templom melletti Vértanúk terén kezdődött a Szikszay-Mansbart emlékmű mellett. A csákberényi Mansbart Antal plébánost és Szikszay János református lelkészt Haynau 1849 nyarán Nagyigmándon végeztette ki, mert falujukban kihirdették a magyar függetlenségi nyilatkozatot. A rendezvény nyitányaként a Nagyigmándi Lovaskör huszárbandériuma vonult fel a közönség előtt.
– Rajtunk múlik, hogy gyermekeinknek milyen Magyarországot hagyunk örökül. A mi vállunkat nyomja a felelősség, hogy az a történelmi örökség, az a csoda, az a harc és áldozat árán szerzett ország, melyben élünk, megmarad e magyarnak – hangsúlyozta ünnepi beszédeben Hajduné Farkas Erika polgármester
A Pápay József Általános Iskola hetedik osztályosainak műsora és az Árgyélus Néptáncegyüttes előadása után a település vezetői, dr. Veres Zoltán megyei jegyző, valamint a pártok és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Ezt követően a temetőben folytatódott a megemlékezés, ahol Sugár Tamás lelkipásztor mondott beszédet, majd koszorúkat és virágokat helyeztek el a Mansbart és Szikszay mártír lelkészek sírjainál. Az eseményeken a mártírok családjának leszármazottai is részt vettek.
A település temetőjéből a Szákszend felé vezető út szélén található Szentmihály-pusztai temetőbe ment tovább az emlékezők csoportja. A régi sírok között Györke Edit, a Magos Művelődési Ház vezetője idézte fel Ghyczy József ’48-as honvédhadnagy életét, haditetteit, majd a huszárbandérium díszes ruhába öltözött tagjai megkoszorúzták a síremlékét.
(További fotók: a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat Facebook oldalán)
