A vastag zúzmararéteg miatt igazi téli hangulatot árasztott a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye november végén. A jégvilág képeit Walczer Patrik újságíró is rögzítette. Íme, a beszámolója!
Mivel hétvégén tömegek veszik az irányt a két említett hegycsúcs felé, így már reggel 9 óra felé megérkeztünk Dobogókőre. Persze a parkoló már akkor tele volt, az első fecskék addigra már túl voltak néhány jeges szelfin, meg pár pohár forró teán.
Sütött a nap, szép kék volt az ég, így vigyázni kellett, ha fák alatt haladtunk el, ugyanis könnyen jeget kaptunk a nyakunkba. A zúzmararéteg sok helyen lepotyogott, de azért maradt némi mutatóba a következő napokra is. Elsétáltunk a sípályáig, ahol páratlan kilátás tárult elénk.
Gondoltunk egyet, hogy drónnal a fák fölé emelkedünk és megnézzük a tájat, ezzel azonban csak két probléma volt. A kalibrálás nehezen ment, majd felemelkedés után a kisebb széllökések is úgy dobálták a gépet, hogy inkább leszálltunk. Pontosabban landoltunk volna, ha egy kutya nem kap kedvet a játékhoz, hiszen csaholva, hol lesben állva, hol nekiiramodva üldözte el a drónt és kergette több méteren át, mígnem megunta az egészet.
Később visszasétáltunk a kilátóhoz is, ahonnan ezúttal is szép volt a látvány. Vigyázni kellett a kellő távolságra, mert az emberek többségén nem volt maszk és mind tudjuk “jobb félni, mint megijedni.”
Egy óra alatt újra több gigabájtnyi felvétellel gazdagodtam, melyeket jó lesz akkor is nézegetni, ha netán idén nem lenne fehér karácsony.
Ha pedig csak a hegyekben hull a hó vagy újra zúzmara képződik, akkor meg vigyük fel oda a fát, vagy legalább a gömböket, akasszuk fel azokat néhány ágra, énekeljünk egy jót és adjuk át ajándékainkat.
Forrás: pilisinaturpark.hu
