A bakonysárkányi Szent István király római katolikus templom freskói az Árpád-házi szentek életének fontos mozzanatait, pillanatait, legendáit jelenítik meg. Az alkotások 2020 szeptembere óta megyei érték.
A XVIII. században Bakonysárkány a székesfehérvári egyházmegye egyetlen Komárom vármegyei parókiája volt. 1763-ból származó feljegyzés szerint egy kápolna állt a sárkányi hívek rendelkezésére, melyhez egy kis fatorony és harangláb tartozott. A veszprémi püspök 1771-ben engedélyt adott a templom építésére, mely 1774-ben készült el. A templomot Szent István király tiszteletére emelték, megáldását Dravecz József veszprémi vicarius caprit kanonok végezte 1775-ben.
A benépesülés miatt 30 év után, új templomot kellett építeni. Az új templom építésének lelke P. Farkas Mór helyi káplán, móri kapucinus volt. A régi templom helyére az újat 1804-ben kezdték építeni. A káplánságot 1806-ban plébánia rangjára emelték, tekintettel a lakosság létszámának évről évre való gyarapodására. Az új templom megáldását 1807-ben Neiszer József székesfehérvári esperes végezte. A templom későbarokk stílusban készült.
Az 1951-1952-ben végzett munkák során színes ablaküvegekkel ékesítették a templombelsőt, Palka József üvegfestő művével. 1952. április 16-án megkezdődött a templombelső díszítése. Az Árpád-házi szenteket bemutató freskókat Jeges Ernő festőművész készítette. A munkálatok 1954-ben fejeződtek be. Komárom-Esztergom megyében egyedülállóként itt láthatók a Jeges Ernő festőművész által készített freskók.
A templom freskói az Árpád-házi szentek életének fontos mozzanatait, pillanatait, legendáit jelenítik meg. A főoltár felett helyezkedik el Szent István király a magyar királyi trónon ülve, mellette felesége Boldog Gizella, előtte Szent Imre herceg, balra Szent Gellért Püspök és Vitéz Venczel Vin Koppány legyőzője. Jobbról és balról vitézeket láthatunk. A freskó bal oldalán a távolban Szent Márton hegyén Pannonhalma látszik, melyet még Géza fejedelem alapított 996-ban. Az oltárral szemben állva jobb oldalon a székesfehérvári bazilika építését láthatjuk. Fent a boltíven az angyali üdvözlet, angyalok viszik Szűz Máriának a felajánlott koronát. A festő a korabeli szokások szerint élő falubelit is festett, így a parókia mellett lakó gyermekeket, Máriát és Sárát.
1954-ben készültek el a falakat borító freskók, melyek Szent Erzsébetet, Szent Margitot, Szent Lászlót ábrázolják. A középső boltíven és falakon Szent László legendáját láthatjuk. Szent László felkéri a papokat, hogy írják meg a magyarok történetét. Lent balról látjuk a szent jobb tiszteletét. A felső boltíven Szent László legendája látható, ahogy megmenti a seregeket, kettényílik a hegy. A mellette lévő kép meséli el a lovag király győzelmét a besenyők felett a kerlési csatában (1068) kiszabadítva az elrabolt magyar leányt. Jobb oldalon Szent László vizet hasít pallosával a szomjazó seregének. Középen fent az angyalok viszik fel a menybe a halott királyt.
Ha szemben állunk az oltárral az oldalsó freskókon II. András és Gertrúd lánya Szent Erzsébet csodáját láthatjuk, amint feltárja kosarát, mely rózsákkal van tele, és Szent Margit egy életjelenetét, amint a Cseh Ottokár király megkéri a kezét. Az orgona feletti képen Margit éppen a Nyulak szigetére érkezik, majd zárkában látjuk. Végül középen fent Szent Margit az úr színe előtt térdel.
Ezen freskók egy olyan politikai időszakban készültek (Rákosi-korszak), melyben nem preferálták ezen értékek átörökítését. Szarvady László plébános ennek ellenére dolgozott azon ügyért, hogy a templom megszépüljön, és éke legyen a bakonysárkányi katolikus hívők közösségének. Az egyetlen műemlékvédelem alatt álló épületükre méltán büszkék a helyiek.
