A Szent István kápolna, Szent Tamás kálvária és kápolna meghatározó szakrális hely Esztergomban. Az építmények sokszor a lemenő nap sugaraiban fürdőzve őrködnek látványukkal a város felett. Ismerjék meg történetüket!
Esztergom egyik városrésze Szenttamás, amely 1895 előtt önálló nagyközség volt, Becket Tamás canterbury-i érsekről kapta nevét. Bánfi Lukács esztergomi érsek ugyanis az 1150-es években együtt tanult Becket Szent Tamással, akinek tiszteletére a mai kápolnától nem messze templomot építtetett. A templom, amelyet egyes források szerint nem Bánffy Lukács, hanem utódja, Jób érsek építtetett, a török háborúkban teljesen elpusztult.
A Szent Tamás-hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét, Benyovszky János címzetes püspök építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére.
A kápolna előtt álló Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Főszékesegyház közelében álltak Várhegyen, ahonnan 1823-ban kerültek mai helyükre. 1838-ban Jordánszky Elek kanonok a két lator szobrával egészíttette ki a bazilika mellől átkerült szobrokat, amelyekez az ezredfordulóm újítottak fel.
Az esztergomi Szent István-kápolna az Imaház utca és a Szent Tamás utca sarkán álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású barokk műemléki épület, amelynek ablakai lant alakúak. Bejáratát kőkeret szegélyezi, tornya fából készült huszártorony, bádog hagymakupolával, zsalus harangablakokkal.
A mai kápolna helyén a középkori Örmény falu temploma állt. 1745 körül valószínűleg Oracsek Ignác építette fel a mai kápolnát Galgóczy János kanonok és a káptalan megrendelésére. Berendezéséből csak az oltárkép nélküli főoltár az eredeti. A mai oltárkép Jakobey Károly műve 1875-ből, a szentély falképe 1788-ból való és a Szent Jobbot ábrázolja.
Az épület mellett egy késő barokk kőkereszt áll, „Renováltatott a hívek adományából 1949-ben” felirattal. A Megyei Értéktár 2017 óta tartalmazza a hegy emlékeit.
Vissza