A Csatka Szentkúti Búcsúra zarándokok százai érkeznek minden év szeptemberében, Szűz Mária ünnepnapján. A búcsú napján a fő misét a helyi plébános által meghívott Veszprém Megyei Megyéspüspök vagy más jelentős katolikus egyházi vezető celebrálja.
A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, mely a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.
A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban.
A Balaton-vidék leírásában megemlékezik Csatkáról, a csatkai remetékről Eötvös Károly. Ő tudósít Szentkút tiszteletéről.
Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis hírek szólnak egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó.
A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak. Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Misék magyar és német nyelven voltak és vannak, sőt utóbb Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáró helyévé vált (cigány nyelvű prédikáció is hallgatható). Különösen sokan érkeznek az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból.
A Szentkúti-kápolna körül természetvédelmi terület van. 2015 óta a Megyei Értéktárban is megtalálható.
Vissza