Három olyan vallási ihletettségű kórusművet tarthatunk számon Dorogon, amely a helyi kultúrtörténet kiemelkedő darabja. Ismerkedjenek meg az immár megyei értékké vált zenedarabok születésének történetével!
Dorog identitásának a része a zenei kultúra, a kórusművészet, amely fakad a német nemzetiségi hagyományokból, a bányászhagyományokból, és a vallási hagyományokból egyaránt. Így folyamatosan ihlető forrása lett vallási kórusművek születésének a település.
Bánáti Buchner Antal (1882-1950) a hazai egyházi zene történetének kiemelkedő alakja, zeneszerző, zeneiskola alapító, az esztergomi Főszékesegyháznak és a dorogi Bányászzenekarnak is karnagya két kórusművet is komponált a bányásztelepülés számára.
Mindkettő a művészetkedvelő és nagyvonalú mecénás dr. Schmidt Sándor bányaigazgató felkérésére született. Az egyik egy közösségi felkérés volt: a bányalelkészség otthonául épített Szent Borbála templom 1931-es avatására készült a „Bányász mise” című műve. A másik személyes felkérésre született Bánáti Buchner-művet, a „Dorogi misét” Schmidt Sándor leányainak esküvőjén mutatták be.
Salamon Imre (1882-1951) kántortanító, kultúraszervező, 1935-től iskolaigazgató volt Dorogon. Munkássága zeneszerzőként is jelentős. Több egyházi témájú műve közül kiemelkedik helytörténeti jelentőségével az 1940-ben komponált Bánáti Buchnerével megegyező című „Dorogi miséje”.
A dorogi kórusművészet nagyszerű hagyományaira építve, az 1938-as 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nagyszabású dorogi rendezvényére emlékezve, valamint a közelgő, újra Budapesten megrendezésre kerülő 52. Kongresszus tiszteletére új kórusmű komponálására kérte fel Dorog város polgármester Sáry László zeneszerzőt. A Kiváló és Érdemes művész „Cantata Dorogiensis de Eucharistia című kórusműve darabja a 2021-re tervezett budapesti Eucharisztikus Kongresszus dorogi rendezvényén hangzik majd fel.
A Doroghoz kötődő új kórusmű azt a helyi művészeti hagyományt kívánja megidézni, amit 1938-ban a dorogi „Szénoltár” jelentett, és ami 2019-ben bekerült a megyei értéktárba is.
