A sétányt a városban élők és a turisták is szívesen keresik fel, Esztergom látványosságait fogja közre. Platánsora igazán egyedi látnivaló!
Kis-Duna sétány
A KIs-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad az észak-déli irányban egésznem a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti melléága mellett. A sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi-térrel és a Vízivárost a Bazilikával és a Várheggyel. A két partját több híd köti össze. 1895-ben adták át a Bottyán-hidat, 1897-ben a Kolos-hidat, 1960-ban a Béke-hidat (mai nevén Szent-Miklós híd), 2002-ben a Tatán hidat (mai nevén Szent Erzsébet híd). A sétányon, az egykori Fekete Sas vendégfogadó kertjében 1909 és 1919 között nyári színkör működött. 1913. szeptember 15-én a Sétahelyszépítő Egylet elfogadta a sétány korzóvá alakításának tervét. Ekkor ültették a ma is meghatározó platánsort. Innen nyílik a 20-as években épült műemléki Szent István Strandfürdő, az ország első fedett uszodájával. A műemléki vízivárosi erődrendszer egyes részei a Kis-Duna parton húzódnak.
A Kis-Duna sétány platánsora
Már a századfordulós időkben is, mint "ritka szép sétahelyet" említik a krónikák azt a gyönyörű helyet. A 2013-ban száz éves esztergomi platánfasor a Kis-Duna sétányon található, a Prímás-szigetet szárazfölddel összekötő Kossuth-Híd és a régi Labor MIM gyárnál lévő Szent Erzsébet (avagy Tabán) -híd közötti mintegy két kilométer hosszú részen. A platánsor így több városrészen is átviszi a mellette sétálót, a Tabáni városrész után az ún. Királyi városrész majd pedig a Víziváros következik. Az a turista, akinek kevés ideje van, hogy Esztergomban időzzön, és csupán a fent emléített soron tud végigmenni, máris sok mindent megtudhat Szent István városáról. Ha úgy tetszik, ez a platánfasor Esztergom egyik emblémája. A platánok ültetését 1913-ban kezdték meg, miután a "Sétahelyszépítő Egylet elfogadta a sétány korzóvá alakításának tervét."
Vissza