2019 szeptembere óta Kisbér legforgalmasabb helyén áll a település nevét viselő, és egyedülálló nemzetközi sikert elért ló szobra, mely Engler András szobrászművész alkotása. Ismerjék meg kalandos történetét!
Kisbér, a kisbéri Magyar Királyi Állami Ménesből kikerült azon kevés versenylovak egyike, amelyek feltették a települést az európai lóversenysport térképére. A méltán híres angol Epsom Derby 240 éves történetében az egyetlen magyar tenyésztésű és tulajdonú telivér volt, aki győzedelmeskedni tudott.
Kisbér angol telivér versenyló a híres Buccaneer csődör és Mineral kanca 1873-ban született utóda volt. A kisbéri Magyar Királyi Állami Ménestől 500 fontért vásárolta meg az akkor még névtelen csikót Alexander Baltazzi és testvére.
Az 1876-os epsomi Derbyre „Hungarian Colt” néven nevezték. Alexandert ekkor olyan nagy kártyaadósság terhelte, hogy lovát a verseny előtt le akarták foglalni, és csak egy gyorsan megszerzett kölcsön tette lehetővé elindítását a Derbyn.
Maga Alexander nem is volt jelen lova győzelménél, mert hitelezői elől bujkált. Bátyja, Aristides vezette a mázsáláshoz az akkor már „Kisbér” néven bejegyzett sötétpej mént. A nagyreményű telivér végül öt hosszal könnyedén megnyerte a versenyt. A derby történetében akkor fordult elő másodszor, hogy nem angol tenyésztésű ló nyert, és a nyereményösszeg az addigi legmagasabb, 6325 font volt.
Alexander és Aristides ezután a Párizsi Nagydíjat is elhozták Kisbérrel, de az angol Triple Crown megszerzése már nem sikerült.
„Sportpályafutása” végeztével Kisbért Angliába küldték fedezésre, majd 1886-ban átvitték az Aristides Baltazzi által ugyanabban az évben alapított saját ménesükbe, a csehországi Napajedlába. Végül az észak-németországi telivértenyésztés szolgálatába állították.
Az egyetlen magyar ló, amely meg tudta nyerni az Epsomi Derbyt, Hamburgban múlt ki 1896-ban, 23 évesen. Utódai közül később többen nyertek rangos versenyeket. Szobrát 2020 decemberében Megyei Értékké nyilvánították.
