Komárom a festett bútor bölcsője, ismerjék meg az új megyei értéket cikkünkből!
Múltja az 1440-es évekre vezethető vissza. Valószínű, hogy a komáromi asztalosok kapcsolatba kerültek a Mátyás-kori műhelyekkel, hiszen a művészetpártoló uralkodó egyik kedvenc tartózkodási helye Komárom vára volt.
„Ezeknek a mesterembereknek köszönhető a hazai ornamentikában a 15. században - egyszerűbb formában a 14. században - fellépő virágkompozíciók áttétele az asztalosmunkákra. Ők indították el... annak a jellegzetes virágos ornamentikának a kibontakozását, amely azután mindvégig döntő hatással maradt a magyar népi asztalosbútor díszítésére… Ekkor egyik legkedveltebb díszítő elem a virágcsokornak korsóba állított, reneszánsz ízlésű, szimmetrikus felépítésű változata volt. A Mátyás kori királyi műhelyek már az 1480 körüli években alkalmazták ebben a formában díszítmények között, a 16. század folyamán pedig az asztalosmunkákon is, némileg szélesebb körben, népszerűvé vált."
A Magyar néprajzi lexikon egyetlen, „komáromi" jelzővel ellátott szócikke a „komáromi bútor". Ez nem azt jelenti persze, hogy egyéb, Komáromhoz (is) kapcsolódó néprajzi jelenségek ne kaptak volna helyet az ötkötetes opusban, de azok nem direkt komáromiként kereshetőek (szekeres gazdák, tutajosok, vízimolnárok, az elrabolt leány balladája utalással a komáromi széplány variánsra stb.). A komáromi bútor, komáromi láda viszont nem véletlenül kapott kiemelt helyet! Hiszen, a komáromi bútor nemcsak önmagában fontos, hanem azért is, mert számos helyi asztalos-stílus kialakulásában is szerepet játszott (pl. a faddi, a hartai vagy a hódmezővásárhelyi bútor), illetve a komáromi asztalosok templomi berendezéseket gyártva járták az országot (pl. az abonyi, mezőcsáti, a szentesi vagy a töki református, illetve a szentsimoni római katolikus templomok berendezése).
„A komáromi asztalosok egykor messze földön ismert terméke, ami létét a többi között szlovák hegyekből a Vágon ide úsztatott faanyagnak köszönheti, mára egy turista számára Komáromban, sajnos, teljesen rejtve marad. Amíg a szekeresgazdák emlékét legalább egy helyi étterem őrzi, addig az egykor híres komáromi kenyér vagy a komáromi bútor nem kapta meg az őt megillető helyét. Ezért is örvendetes vállalkozás a több mint másfél évtizede futó, Kutatás - Tanulás - Tanítás című projektfüzér, amely az egykor híres, Kecskés László által megörökített komáromi mesterségek felkutatására, dokumentálására és továbbadására vállalkozott. Nehéz objektív számadatokkal mérni, de egészen biztos, hogy a viszonylag hosszú tevékenység fiatalok (és kevésbé fiatalok) sok százait „fertőzte" meg és tette a helyi hagyományok továbbvivőivé...” - írta Liszka József néprajzkutató a „Komáromi láda" ismeretterjesztő kiadvány előszavában.
A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület, a ,,Kutatás-Tanulás-Tanítás” projektje a komáromi ládákat jelölte meg témájaként. A kutatás során egyre jobban nyilvánvalóvá vált a komáromi asztalosok, a komáromi ládák szerepe a Kárpát-medencei bútorfestés, bútorasztalosság körében. Számtalan jel utal a különféle tájegységeknél a komáromi szerkezetekre, motívumokra és csaknem mindenütt található egy-egy eredeti komáromi láda is.
Vissza