Konkoly Thege Miklós a magyarországi csillagászat újjáteremetője, a hazai légkörtani kutatások megszervezője, a hajózás és a vasút ügyének szószólója, az amatőr fényképezés egyik úttörője és zongoraművész is volt. Ismerjék meg életét!
Konkoly Thege Miklós (ejtsd: Konkoli!) neve elsősorban az asztrofizika és a csillagászati műszertervezés jeles képviselőjeként íródott be a tudománytörténetbe. Az utolsó polihisztorok egyike volt. Vagyonának nagy részét a tudomány előmozdítására és népszerűsítésére áldozta. Munkásságával hozzájárult Magyarország példátlanul gyors gazdasági és technikai-tudományos fejlődéséhez a 19. század második felében.
Ő az egyetlen megyei ember, akinek a nevét egy kisbolygó viseli: 1445 Konkolya.
Konkoly tekintélyes földbirtokkal rendelkező, Komárom megyei haladó szellemű, középnemesi családban született. Apja Konkoly Thege Elek, Komárom vármegye szolgabírája volt. Birtokuk központja Ógyallán volt. 17 évesen már zeneművészként tartották számon, népdalokat írt át zongorára, csárdás-átiratokat készített, komponált zenedarabokat, pl. nyitányt Jókai Milton c. drámájához. A pesti egyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, majd Berlinben folytatta. Jogból doktorált, de érdeklődése hamar a természettudományok felé fordult. Szülei kívánságára 1867-től egy darabig Komárom megye alispánja volt.
1849-ben elpusztult a gellérthegyi Egyetemi Csillagvizsgáló – új obszervatórium helyette nem épült, az egri és erdélyi csillagdák pedig ekkora elavulttá váltak. A hazai csillagászat erőteljesen lemaradt a külföldhöz képest. Ezen változtatott Konkoly.
1870-től csillagvizsgálót és meteorológiai parkot rendezett be Ógyallán, mely hamarosan Európa-szerte híressé vált felszereltsége és az ott folyó munka, a csillagászati észlelések színvonala miatt (napmegfigyelés, meteorok észlelése, üstökös megfigyelés, színképelemzés). A műszerek java részét maga tervezte és készítette. Jól ismerte Európa és a világ nagy csillagászati műszereit és maga is írt (németül) műszertan könyvet.
Érdekesség, hogy az 1880-as évek elejétől a MÁV és a Dunagőzhajózás számára Ógyalla adta a pontos időt. Környe melletti nagytagyosi birtokán is berendezett egy kisebb csillagdát, melynek főtávcsövét később a pannonhalmi apátságnak ajándékozta.
1890-ben elvállalta a M. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Központi Intézet igazgatói posztját. Igazgatóságának 21 éve alatt világszínvonalra fejlesztette az intézetet. Megszervezte az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését az egész ország területére. Munkásságára az intézet új budapesti székházának felépítése tette fel a koronát, ma is ez az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.
1899-ben a magyart államnak adományozta ógyallai obszervatórium-együttesét a hozzá tartozó 22 holdas parkkal együtt. A magyar állam ezzel félévszázad után egy jól felszerelt modern csillagvizsgálóhoz jutott. 1916-os halála után 1919-ben a műszereket Budapestre mentették, megteremtve a budapesti csillagda alapjait. 1902-ben egyébként az Ógyalla körüli 1560 holdas Konkoly-birtokot is a magyar államnak adományozta, hogy oda nincstelen magyar parasztokat telepítsenek. 1896-tól két cikluson keresztül Tata országgyűlési képviselője volt, a közlekedésügyi bizottság tagja.
Konkoly alapította a világ első Meteorológiai és Csillagászati Múzeumát, 1896-ban. Gyűjteményét az Ezeréves Kiállításon mutatta be, majd a meteorológiai intézetnek adományozta. Fegyvergyűjteménye és más tárgyai a komáromi múzeum gyűjteményébe kerültek. A Magyar Tudományos Akadémia 1885-ben örökös tagjává választotta. Számos külföldi tudományos társulat is tagjának választotta és több állami kitüntetésben is részesült.
Hamvait Ógyallán, a családi sírboltban helyezték el. Nevét egy kisbolygó viseli. A szlovák amatőrcsillagászok két emlékérmet adtak ki tiszteletére, Ógyallán ma is működik az egykori csillagászati obszervatórium. A Magyar Csillagászatért tett erőfeszítései elismeréseként róla nevezték el a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetét.
