A történelmi Magyarország bortermelésében az Árpád-kor óta fontos szerepet játszott a Neszmély település nevével ismertté vált borvidék. Nemrég megyei érték lett.
A keleti részen a főváros, Esztergom környékéről kezdettől fogva került a király asztalára. Zsigmond és Mátyás uralkodása során pedig Tata vidékén lendült nagyot a szőlőtermesztés, borkészítés ügye. A törökdúlást követő időszakban az Esterházy birtokok jól eltervezett és sikeresen megvalósított fejlesztése többször biztosította a fellendülést. Nyugaton, Ászár térségében a Csákvári uradalom révén, a központi részen Baj településhez kötődve a Tata-gesztesi uradalom által termelt fehérborokat az ország legjobbjai között emlegették. A Trianoni döntésig a Neszmélyi borvidék az ország öt legjelentősebbje közé tartozott.
A világháborúk és az azt követő államosítás nagymértékben visszavetette a borászkodást, a ’70-es évekbeli szőlőtelepítésekkel viszont felívelő korszak kezdődött, mely a privatizációval újabb lendületet kapott. Az ország élvonalbeli borvidékeit csak távolról követve bár, de lassan beindult a borvidéki szereplők közös gondolkodása, együttműködése is, ami a siker fontos feltétele.
Mindennek az alapja, hogy a mintegy ezer hektáros borvidéken a szőlő és a bortermés hosszú távon megfelelő minőséget szavatoljon. Elengedhetetlen, hogy a többi történelmi borvidékhez viszonyított lemaradás lehetőleg gyorsan és jelentősen csökkenjen. Mára elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszak a másfél milliárd forint körüli technológiai fejlesztése, a több pincészetet is ellátni képes feldolgozók létrejötte, a meglévők korszerűsítése, sőt a kisebb pincészetek megújulásának lehetősége ezt eredményezte.
Igazolják ezt az ilyen háttérrel készült borok hazai és nemzetközi borversenyeken elért kiváló eredményei is. 2022-ben a Magyar Bor Nagydíjat elnyerő, 1999-ben az év bortermelője Kamocsay Ákost a zászlóshajó Hilltop főborászát, a méltán ismert Kősziklás Borászatból Béger Ákost vagy a Currus Pincészettől borkészítésben figyelemre méltó filozófiát valló Maller Zsoltot mindenképpen meg kell említenünk. A kezük alól kikerülő, kiemelkedő minőségű fehérborok, rozék, sőt eddig a borvidékre kevésbé jellemző vörösborok gyümölcsössége messzire viszik a neszmélyi, dunaszentmiklósi és Tata környéki dűlők hírét. Nem feledkezhetünk meg Ászárról, a VINAGÓRÁN aranyérmet szerzett borokkal előálló Bősze Csabáról és Petőcz Gáborról, de a Kesztölc környékén eredményesen működő Szivek Péterékről sem. A Kisbaka Családi Borbirtok képviseletében Bencsik János újonnan csatlakozott az élmezőnyhöz.
A Neszmélyi Borút Egyesület gondozásában „a tájban élő ember” című projekt a borvidék központi részén, a már látható módon alakuló borút mentén a pincészetek, szakrális és örökségvédelmi pontok, tanösvények, kézműves termékeket előállítók egységes megjelenítését szolgálja.
A Neszmélyi borvidéknek történelmi szerepe van és jótékony hatást gyakorolt Komárom-Esztergom megye népességének gazdasági helyzetére, kultúrájára. A borvidéki szereplők összefogása, az erősödő turisztikai együttműködés és a borászati szakmai kérdések rendszeres megtárgyalása a minőségi bortermelés és a borkultúra fejlődése irányába visz, így a Neszmélyi borvidék és annak környezete, lakói javát szolgálja.
