A magyar irodalom két jeles személyisége született a kömlődi ház falai között. Nemrég megyei értékké vált, ismerjék meg!
A kömlődi református parókia épülete az 1740-es években épült, ekkor Szathmáry István volt a prédikátor. Ezekben az években épült a templom is. A református parókia műemlék épületét és a mellette álló nyári konyhát a tulajdonos Kömlődi Református Egyházközség teljeskörűen felújította, és azóta is magas szinten karban tartja. A homlokzatán márvány emléktábla hirdeti, hogy a magyar irodalom két jeles személyisége született e ház falai közt. 1760-ban Pálóczi Horváth Ádám és 1814-ben Obernyik Károly látta meg itt a napvilágot. A táblát eredetileg 1938-ban avatták fel, majd mivel szétfagyott és megtöredezett, 2005-ben renoválták. A parkban faragott emlékoszlop található Pálóczi Horváth Ádámnak külön is emléket állítva.
Az épületben található az ún. „Szentkemence”. Ez a környéken szinte egyedülálló ritkaság, ugyanis szabadtüzű kemence, amely egy hatalmas kéménytérben áll. Régen az úrvacsorai kenyeret sütötték itt. Külön érdekessége, hogy csak ennek készítésekor lehetett begyújtani. (A család egy másik ugyanilyen kemencét használt.) A II. világháború idején a front átvonulásakor ide falazták be a gyülekezet anyakönyveit, így őrződtek meg mind a mai napig.
Pálóczi Horváth Ádám
1760. május 11-én született Kömlődön, Horváth György lelkipásztor gyermekeként. 1773-tól a debreceni református kollégiumban tanult, de mivel a papi hivatáshoz nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt, és még az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. 1783-tól Somogy megyében élt, 1790 táján már országszerte elismert költő volt.
Balatonfüreden is élt, a háza ma zeneiskola. Veszprémben földmérőként, térképészként dolgozott. Elkészítette a Balatonfelvidék, Balatonfüred térképét.
Számos verset írt, melyek közül sok egyházi tartalmú, néhány a református énekeskönyvben is szerepel. Németgúnyoló költeményei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene. Legmaradandóbb munkája az "Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek " című kéziratos gyűjteménye 1813-ból.
Maradandót alkotott a csillagászat, a matematika, a térképészet területén is.
Petrikeresztúri tartózkodása idején (1812-1818) a Keszthelyi Helikon mintájára megalakította és összefogta a főként nőírókból álló „Göcseji Helikon”-t.
A kömlődi református gyülekezet emlékét a szülői ház falán elhelyezett emléktáblával őrzi. A templomban kialakított emlékmúzeumban látható életútja, munkássága.
Obernyik Károly
1814. október 22-én született a kömlődi református parókia épületében. Ezidőben volt a kömlődiek lelkipásztora, édesapja Obernyik József. Obernyik Károly a debreceni református kollégiumban tanult, majd 1837-től Csekén Kölcsey Ferenc unokaöccsének, Kálmánnak a nevelője lett. 1841-ben Pestre került, ahol ügyvédi oklevelet szerzett. Barátságot kötött Petőfivel, tagja volt a Tízek Társaságának. Szerepe volt az 1848-as események előkészítésében. A szabadságharc bukása után ismét Pestre jött, ahol tagja lett a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának.
1851-1855-ig a kecskeméti református kollégium tanára volt. Emlékét Kömlődön márványtábla és emlékmúzeum jelzi az utókor számára.
Kömlőd számára fontos, hogy ezeknek a neves személyeknek az emlékét továbbra is megőrizze, ezért a Kömlődi Értéktárban szerepelnek, amint a szülőházuk is.
