Pettkó-Szandtner Tibor európai hírű lótenyésztő és fogathajtó életműve és nyughelye 2019-ben megyei érték lett. Ismerjék meg életét, alkotásait!
Pettkó-Szandtner Tibor 1920-ban került Bábolnára, mint beosztott tiszt, 1932-ben a bábolnai ménes parancsnokává nevezték ki. Bábolnán magas színvonalú tenyésztői munkát valósított meg. Több akadályversenyen és fogathajtó viadalon személyesen is indult és ezek közül többet meg is nyert.
A Magyar kocsizás című, 1931-ben megjelent könyvét sokan ma is a fogathajtás bibliájának tartják. Nevéhez fűződik az 52 tagú bábolnai hadiárva lovaszenekar megszervezése is. Településfejlesztési tevékenységet is folytatott a városban. Támogatta a protestáns templom építésének igényét. Nem csak kiváló szakember volt, de nagy hazafi is. A ménesudvar főbejáratához felépíttette a „Bábolnai Hősök Kapuját”.
Az arab telivér és a Shagya-arab fajták eredményeit is folyamatosan javította. Bábolnát a legnagyobb európai arab-ménesek sorába emelte. Szobra ma is a ménesudvar egy díszes helyén áll.
Hitvesével, Pettkó-Szandtner Margittal együtt a bajorországi Starnbergből hazahozott hamvait 2018. szeptember 29-én Bábolnán helyezték utolsó nyughelyére, a parancsnoksága idején épített kápolnába.
