Kincses Megye: Süttő építészeti öröksége

Süttő nem csak természeti kincséről, a mészkőről híres, a településen bőven akad egyéb látnivaló is. Ismerje meg a Duna-menti község építészeti örökségét!

Süttő építészeti öröksége az alábbiakat foglalja magában:

1. szőlő- és pincekultúra, présházak: a neszmélyi borvidékhez tartozó szőlők 1712-ben lettek újratelepítve, a belőlük készült bor zamatában megegyezik a neszmélyivel. A legrégebbi présházak az 1700-as évekből származnak.
2. Serédi-kastély: 1935-ben készült. Amint végrendeletében Dr. Serédi Jusztinián bíboros, érsek írja, a nyaralót saját magánvagyonából építtette, és hosszan taglalja, hogy az örökséget – utóda bármilyen akadályoztatása esetén – „magyar katolikus diákotthonra”, „vagy a szegény magyar katolikus diákok támogatására óhajtja hagyni. 1944. június 20-án a nyaralóban fogadta Horthy Miklós kormányzót a hercegprímás. A volt kiszolgáló személyzet épülete 30 fős szálláshellyé alakult át, amely többfunkciós közösségi teremmel bővült tovább. A Nyaraló területén gyermekek üdültetése, sport, szabadidős, környezetvédelmi és erdei iskolai táborok vannak.
3. Reviczky-kúria: XVIII. sz-ban épült barokk kúria a Süttő melletti Bikolpusztán. A XIX. sz-ban klasszicista stílusban átépítették. Teljesen fel van újítva, akárcsak a mellette lévő kápolna. Mindkettő magánterület, ezért egyik sem látogatható, de a területtel szemközt lévő domboldalról szépen rá lehet látni az épületre.
4. Szent Lipót templom: 1778-ban építtette Batthyány József hercegprímás. Az oltárkép és az orgona Ausztriából származik.
5. Temető helyi védettséggel ellátott síremlékekkel: az 1750-től készült szív alakú sírkövek, valamint az 1800-as években vörös, majd fehér kőből készült síremlékek a helyi kőfaragóipar remekei.

Vissza