A Süttői Reneszánsz mészkőbánya a legnagyobb és legértékesebb jelenleg is művelt hazai díszítőkő bánya, melynek kövei, termékei hazánk számos nagymúltú épületében megtalálhatók, és eljutottak a világ számos országába is. Íme, a kő története!
Az itt bányászott édesvízi keménymészkő, a pleisztocén korból származik, 4-600 ezer évvel ezelőtt, langyos vizű források, tavak lerakódott üledékrétegből képződött. Megjelenésében a több ezeréves kőépítészeti hagyományokkal rendelkező római travertinhez hasonló, bézs, krémszínű. Fizikai tulajdonságai lehetővé teszik, hogy a díszítő- és építőkőipar szinte összes termékét előállítsák belőle, bármely köves munkára felhasználhassák. Kiváló kémiai összetétele és a keletkezésének módja miatt jól használható kül- és beltérben egyaránt. Kiemelkedően jó fagy és sóállósága miatt szélsőséges időjárási körülményű éghajlati területeken is alkalmazható, keménysége okán pedig jól fényezhető. Jó megmunkálhatóságát jelzi, hogy szobrok, faragott díszítőkő elemek alapanyagként is felhasználják.
Kiváló tulajdonságai és népszerű színe, mintázata miatt már az ókori római birodalomban is használták építkezésekhez. A Duna közelsége lehetővé tette, hogy a Süttőn készült építőköveket a birodalom távolabbi részeibe is szállíthassák. Az Aquincumban és Intercisában (Dunaújváros) is több építményen találtak a süttői bányákból származó kőanyagot. A Süttő feletti bányákból mai napig vezet egy út a Duna-partra, melyet bizonyíthatóan még a rómaiak alakítottak ki.
1770-es évektől kezdődően a süttői kő kereslete annyira jelentős volt, hogy szükség volt betelepítésekre, elsősorban Itáliai területekről kőfaragó családok érkeztek, akik a helyi kőfejtők mellett több bányát is béreltek. A millenniumi időkben a megszaporodó építkezések miatt a kőfaragó-kőfejtő ipar is fénykorát élte, számos meghatározó építkezéshez innen szállították a süttői mészkövet. A Duna biztosította szállítási útvonal miatt nem csak a mai Magyarország területén, de Ausztriába és a Felvidékre is eljutott.
Ebből az anyagból készült épített örökségünk és építészeti kultúránk számos meghatározó műemléki épülete, többek között az Országház, a Mátyás Templom, Halászbástya, Lánchíd, a budavári alagút, a Margit Híd, a keszthelyi Festetics-kastély, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a budapesti Millenniumi emlékmű, a Királyi vár, a budapesti Tőzsdepalota és számos meghatározó modern épület, mint például a budapesti Művészetek Palotája.
A süttői mészkő és a süttői kőfaragók munkája eljutott a világ számos országába is, megtalálható az Egyesült Államokban, Kanadában, Belgiumban, Ukrajnában, Franciaországban, Ausztriában, Romániában, Németországban is.
2020 óta megyei érték.
