Vármegyénk A-tól Z-ig: ANNAVÖLGY
A területen az emberi élet nyomai 3-4 ezer évesek.
A rézkorból agyagtárgyak kerültek elő. A kelta jelenlétre utal a pénzérme-lelet, a római korból pedig villagazdaságok nyomaira bukkantak az Öreg-árok mentén. A régészek későbbi, Árpád-kori falu létezésére utaló tárgyakat is találtak. A középkorban először 1181-ben szerepel írott forrásban az Ugan nevű falu, amely az esztergomi keresztesek tulajdonában volt. Ezt követően még három okleveles említése van a 13. század végéig,azután valószínűleg elnéptelenedett a hely.
A török uralom után a környék falvainak betelepítését az új Birtokos, Sándor Menyhért kezdte meg a 17. század végén. A későbbi Sándor-Metternichbirtokon mintagazdaságokat hoztak létre.
A falu létrejötte a kőszén bányászatához kapcsolódik. Annavölgy - mint szénlelőhely - nevét 1781-ben olvashatjuk először, Rückschuss Antal ekkor kapott kutatásra engedélyt a dorogi szénmedencében.Az új települést a bányavidékekről érkező német ajkú munkások kezdték el építeni. Az óhazából magukkal hozták Szent Anna tiszteletét, a falut is Szűz Mária édesanyjáról nevezték el.Gróf Sándor Móric idején indult meg a bányaművelés Anna-telepen, aki 1851-ben bányagondnokká nevezte ki Zsigmondy Vilmost. A később sikeres artézi kútfúrásairól ismertté vált mérnök nyolc évig irányította és fejlesztette az annavölgyi bányákat.
Drasche Henrik 1869-ben megalakította a „Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten” részvénytársaságot, és kezdetét vette a nagyüzemi bányászat Annavölgyön.Az ország első bányászzenekara 1889-ben itt alakult meg Bányász Koncert Fúvószenekar néven, amely 105 évig működött. A bányatűzben elhunyt bányászok temetésén is ők játszottak. A dorogi szénmedence legnagyobb tragédiája 1947. január 20-án következett be, amelynek során kilenc annavölgyi, tizenhat sárisápi, három bajnai, egy epöli és egy dorogi bányász vesztette életét.
A bányák végül az 1970-es években végleg bezártak.
Kulturális örökség: az 1970-es években végleg bezártak Szent Borbála kápolna, 1926
Modern európai érték: Zsigmondy Vilmos-forrás, a 223 éven át tartó bányászat emlékére, Mesefa, magyar népmesékkel
Programajánló: Falusi disznótor, térségi szintű, január utolsó szombatján, Mindenki karácsonya, nyolc kilométeres éjszakai túra
(Mi Komárom-Esztergom vármegyeiek vagyunk - szerző: Terplán Zoltán)