Tatán az Esterházy Kastélyban mutatták be a Legendás filmek, legendás helyszínek – Komárom-Esztergom megye című könyvet.
A 160 oldalas kiadványt Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata adta ki a megyei identitás program keretében.
Cserteg István könyve 300 filmet mutat be 233 rendező alkotásaival. A rendezvényt Hadobás Zorka és Diószegi Orsolya zenés duettje nyitotta meg. Ezt követően Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke és Rigó Balázs Tata alpolgármestere köszöntötte a vendégeket. A program keretében Somhegyi Kitti helyi televíziós beszélgetett a könyv szerzőjével. és Varga Ágota Balázs Béla-díjas rendezővel, akinek kéttucatnyi vármegyénkben forgatott dokumentumfilmje szerepel a gyűjtésben.
A kiadvány bemutatja a filmek címét, rendezőjét, szereplőit, a megyei forgatási helyszíneket és megjelöli azokat a könyveket, amelyekből készültek. A filmek helyszíneinek fotóival is gazdagon lehet találkozni a könyvben a Fortepannak, és Inkey Alicének köszönhetően. A 120 éves Magyar Filmgyártás, a több mint 100 éves Komárom-Esztergom megyei filmtörténet gazdagodik ezzel a kiadvánnyal.
Komárom-Esztergom vármegye feltehetően a legkisebb magyar vármegye, de a legtöbb filmet éppen itt forgatták. A vármegyei filmek története Tatán kezdődött. Ha nincs az Esterházy Kastély, Deésy Alfréd nem Tatán kezd filmet forgatni 1917-ben. Deésy Alfréd, Korda Sándor munkássága kezdte a sort, és legendás színészek sora állt a kamerák előtt az idők során. A kiadványban riportot találhatunk Káel Csabával, Szabó Istvánnal, Rófusz Ferenccel, Varga Ágotával és Belinszki Zoltánnal.
A némafilm korszaka Magyarországon A tánc című filmmel kezdődött 1901-ben. 1931-ben pedig már magyar hangosfilm készült A kék bálvány címmel. A megyében forgatott filmek közül nézzük az elsőket, kik rendezték. Tatán Deésy Alfréd 1917-ben, Komáromban Korda Sándor 1918-ban, ugyancsak 1918-ban ifjabb Uher Ödön Dorogon, Lázár Lajos Kesztölc-Klastrompusztán 1929-ben, Gaál Béla Banán és Bábolnán 1938-ban, Bán Frigyes Tatabányán 1941-ben, Radványi Géza Várgesztesen 1948-ban, Gertler Viktor Esztergomban 1951-ben kapcsolja be a településeket a filmforgatások helyszíneibe.
Budapest közelsége, az épített és természeti környezet, valamint az élénk társadalmi kapcsolatok okán legendás rendezők hoztak stábokat a megyébe, és velük kiváló színészek jelentek meg élénk érdeklődés mellett. Néhány színészlegenda több településen is megfordult: Lugosi Béla, Lóth Ila, Uray Tivadar, Bara Margit, Páger Antal, Sárdy János, Jávor Pál, Bujtor István, Latinovits Zoltán, Törőcsik Mari, Pécsi Ildikó, Reviczky Gábor – csak néhány a sok közül.
Tata több legendás filmnek adott helyszínt. Az Egri csillagok, a Legényanya, A légy, a Borgiák, A katedrális vagy akár The Witcher lehetnek ezek közül a legismertebbek.
