Javában zajlanak a felújítási munkálatok a József Attila Megyei és Városi Könyvtár épületén! Az új épület is figyelemreméltó lesz, de érdemes megismerkedni muzeális gyűjteményével is, mely a megyei értékek között is megtalálható!
A hajdani Komárom és Esztergom vármegye sok jelentős írót, tudóst adott a hazának. Sok jeles irodalmár, költő és tudós alkotott megyénk területén, a történelem folyamán. És persze éppen ezért sok könyvgyűjtő nevét is ismerjük a középkor óta. Művelődéstörténetünk kevéssé feltárt területe azonban a magánkönyvtárak története, amely részterületnek kevés a forrásmunkája és nincs összefoglaló műve sem.
A Komárom és Győr megyei Milkovich-Zámory házaspár a 20. század elején ajánlotta fel gyűjteményét Komárom vármegyének, amit az nem fogadott el, s az most Győr-Moson-Sopron megyénél van.
Jelentősebb ismert magánkönyvtár volt Kulisár István (1760-1828) író, szerkesztő közel 4000 kötetes gyűjteménye, mellyel megvetette az egykori Komárom Vármegyei Könyvtár alapjait. E gyűjtemény ma is jelentős művelődéstörténeti és kulturális értékkel rendelkezik. Révkomáromban a helyi Szinnyei József Könyvtár kezelésében található. (Komárno, Eötvös u. 35.)
A Megyei Értéktárba már bekerült Helischer Gyűjtemény mellett a legértékesebb és ma is meglévő történeti könyvgyűjteményünk, határon túli értékeink közé sorolandó lenne.
A felvilágosodástól nagy számban létrejött köznemesi könyvtárak e réteg művelődési igényét, szokását tükrözik. Közülük kiemelkedő Ghyczy Ignác (1799-1870) Komárom vármegyei birtokos, volt országgyűlési képviselő 14 ezer kötetes könyvtára, amely a mai Országgyűlési Könyvtár alapjait tette le.
Nem maradt meg teljes egészében a csépi református Pálffyak könyvtára, melyet a 18. század vége óta gyarapítottak. A gyűjtemény még meglévő, megvásárolt darabjaiból (a korábbi kb. 3000 kötetből fennmaradt és kiválogatott művekből), valamint egyéb könyvekből alakították ki 1978-ban az akkori József Attila Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének muzeális állományrészét. Kezelését és nyilvántartását ma a 22/2005 (VII. 18.) NKÖM rendelet előírásai szerint végzik.
A muzeális gyűjtemény főként 1850 előtt megjelent műveket tartalmaz, összesen 1223 db-ot számlál, döntően könyvek alkotják. A könyvtári állomány egészéből és a helyismereti gyűjteményből az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején válogatták ki és leltározták át külön e célra készített leltárkönyvbe. Ekkor történt meg újrafeldolgozásuk, árazásuk speciális szempontok alapján.
A muzeális gyűjteményben található könyvek, metszetek, autográfiák (kéziratok) jelentős része (90 %) helyismereti vonatkozású. A helyi szerző, helyi tartalmú munka és a helyi nyomda termékei mellett - a "hármas szabály" szem előtt tartásával - bekerültek azok a dokumentumok is, amelyekben helyi vonatkozású ex libris, bejegyzés, possesor található. (pl. Jászai Mari, vagy a csépi Thaly esalád tulajdonát képező könyvek)
Nyomdahelyek szerint: 89 komáromi és 52 esztergomi nyomtatványt tartanak nyilván.
Tartalmuk, kötődésük alapján régi és ritka könyvek, dokumentumok:
- első kiadások a muzeális időhatáron (1849 előtt megjelent műveken) túl is: pl. Jókai és Babits első kiadások,
- régi megyei (komáromi és esztergomi) színlapok a 19. század második feléből is itt találhatók.
A csépi Pálffy könyvtár tulajdonosa különösen helytörténeti érdeklődésű személy volt. A muzeális gyűjtemény tartalmi szempontból legértékesebb darabjainak jó része innen származik. A könyvtár fő profilját a család- és egyháztörténeti anyag alkotja, főként 19. századi kiadások. A magánkönyvtár egyenként is értékes darabjaiból az a 300 kötetnyi muzeális állományrészbe került mű emelendő ki, amelynek alapján a régi köznemesi könyvtár típusa, annak művelődés- és könyvtártörténeti jelentősége rekonstruálható.
Ebben az összefüggésben megemlítendő a muzeális gyűjtemény azon - közel 150 kötetnyi -anyaga is, amely - az ex librisek tanúsága szerint - Siegler Antal által 1840-ben alapított komáromi (ma Komárno) kölcsönkönyvtár része volt. („Leihbibliothek des Anton Siegler in Comorn.")
A gyűjteményben található értékes kéziratokat kivéve nincsenek „páratlan dokumentumok", de nagyon ritka, pl. 17. századi, a „Régi Magyar Könyvtár" (RMK)-ban országosan és nemzetközi szinten is nyilvántartott, és kevés példányszámú kiadások is fellelhetők benne. Az itteni XVIII. századi nyomtatványok, kiadványok tudományos szakkönyvtárakban, illetve a Széchenyi Könyvtárban találhatók meg, országosan is kevés példányszámban.
Nincs mód részletes ismertetésre (a bővebb tájékozódást bibliográfia segíti), ezért csak a főbb területek említendők a további tartalmi értékek jellemzéséül. Jog- és egyháztörténet, történelem, művelődéstörténet, életrajzok, alkalmazott tudományok, lexikonok, kézikönyvek, jelentős arányban magyar és idegen nyelvű szépirodalom alkotja a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár muzeális gyűjteményét.
Az állomány feldolgozottsága teljes. Az integráli katalógusunkból, on-line adatbázisunkból visszakereshetők -e dokumentumaink részletes leírásai, és az egyes dokumentumok muzeális jellemzői is.
A jelentős történeti értéket képviselő, ám rossz fizikai állapotú dokumentumok közül 1996. és 2013. között a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és könyvrestaurátor vállalkozás segítségével több, mint 130 dokumentumot sikerült teljes mértékben restauráltatni, állagát megóvni. Hosszabb távon, lehetőségeink függvényében tervezzük muzeális állományrészünk digitalizálását, ami széleskörű és azonnali hozzáférést tesz majd lehetővé a világháló segítségével.
Előzetes időpont egyeztetés után, olvasójegy ellenében helyben használhatóak. Remények szerint a könyvár új épületének elkészültével méltóbb és szakszerűbb körülmények között tárolhatják majd a gyűjteményt, és bocsájthatják az olvasók rendelkezésére.
