A Sárisápi Szlovák Önkormányzat Nemzetiségi délutánok című programsorozata azzal a céllal jött létre, hogy a résztvevők megismerkedhessenek az adott nemzetiségi közösség féltve őrzött szellemi kulturális kincseivel.
Elsőként a szlovák nemzetiség bemutatására került sor október 9-én, a Sárisápi Bányász Közösségi Tér nagytermében. A terem bejáratánál Urbanics Károlynénak köszönhetően népviseletbe öltöztetett babák várták a vendégeket, amelyeket Juli néni az eredeti viselet alapján, aprólékos munkával öltöztetett fel. A sárisápi népviseleteket Kollár Mária mutatta be a közönségnek.
Egy nemzetiség történelmét lehetetlen csak a viseleti kultúra bemutatásával a szélesebb közönség elé tárni. A táncosok a fellépések alkalmával életre keltik a ruhákat. Ezt tette Szilágyi Kata és Szilágyi Zsolt is, akik szlovák táncokat jártak a nemzetiségi délután során. A táncokat betanította és a viseleteket bemutatta édesanyjuk, Szilágyiné Suba Éva koreográfus, táncpedagógus. A sárisápi tánccsoportok koreográfiái is neki köszönhetőek.
A tánc nem létezhetne zene nélkül. 10 évvel ezelőtt a Galga mentén, Acsán élő, néhány lelkes fiatalember úgy döntött, hogy megalapítják a Csibaj Banda nevű népzenekart. A csapat az első perctől kezdve elsődleges céljának tartja a Galga-mente és más régiók hagyományos szlovák énekelt és népzenei kultúrájának megőrzését és ápolását. A tízéves kitartó, színvonalas munka gyümölcse, hogy a Csibaj Banda mára a maga nemében már országos viszonylatban is kivételesnek számít. Idén Prágában képviselték a magyarországi szlovákságot.
Néhány héttel ezelőtt a Sárisápi Szlovák Önkormányzat meghívását is elfogadták, így az est folyamán ők testesítették meg a szlovák népzenét. A rendezvény hagyományos szlovák ételekből összeállított vacsorával zárult. Knédlivel, szaftos hússal, káposztával és túrós lepénnyel, azaz osúch-val.
A rendezvényen részt vett, és köszöntötte a közönséget Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke.
A 17-18. század fordulóján Sándor Menyhért Trencsén és Nyitra vármegyéből származó tót zsellérek letelepedését segítette a községben. Ezekből gyökereznek a település szlovák hagyományai. A második világháború utáni csehszlovák-magyar lakosságcsere is jelentősen érintette Sárisápot. Közel ötszáz fő keresett megélhetést az anyaországban. Legtöbben Handlovában telepedtek le. Megtapasztalhatók a hasonlóságok a kultúrában, szokásokban. A különbözőségek főként a viseletekben mutatkoznak meg.
(Knyazovits Edina cikke nyomán)
