Ászáron augusztus 20-án Borsó Tibor, a vármegyei közgyűlés alelnöke is a helyiekkel ünnepelt, vitt magával egy szeletet az ászári kenyérből és szeretetből.
Augusztus 20-án Ászáron a Szent György római katolikus templomban ünnepi szentmisét tartott Magyaros László plébános. A mise után a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel a nemzeti- és települési zászló kíséretében a résztvevők átvonultak a Közösségi Házba az önkormányzati ünnepre.
Pekár Zsolt polgármester rövid ünnepi gondolataiban beszélt a Szent Istváni értékek megőrzésének felelősségéről, a közösségek szerepéről. Ezzel összhangban a beszéd követően kivetített képekben idézte fel, hogy az elmúlt évtizedben Ászáron, hogyan ünnepeltek augusztus 20-án. Az első települési szintű ünnep 2012-ben a települési zászló avatásával kezdődött. Emlékezetes év volt a 2017-es is, mert Ászár első díszpolgárának ekkor adták át a díszpolgári kitüntetést.
Részlet a beszédből: „Augusztus 20-án arról sem felejtkezhetünk el, hogy a magyar hazában élő emberek: magyarok és „jövevények”, férfiak és asszonyok, gyerekek, szülők, nagyszülők, dédszülők generációi tartották életben Szent István örökségét, hogy ma itt ünnepelhessünk és büszkén tekinthessük több mint ezer éves kultúránk és történelmünk gazdag hagyatékára és színes értékeire. Nem feledhetjük, és ma arra is emlékezzünk, hogy egyszerű emberek sokasága, apák és fiaik, anyák és lányaik a falvakban, a magyar termőföldeken, itt Ászáron is évről évre szántottak, vetettek, arattak. Őrizték a kovászt, dagasztottak, kemencébe vetették a mindennapi kenyeret. Talán nem is olyan egyszerű emberek! Ne feledjük azt sem, hogy a mindennapi kenyér, ha megadatik, bőségesen elegendő számunkra!”
Tóth Endréné ünnepi szavalatát követően a három felekezet lelkésze (Magyaros László katolikus, Nagy Dániel evangélikus és Vajsné Fazekas Ibolya református) ünnepi gondolatokkal, a Szentírás igéivel áldották meg az új kenyeret.
Szép hagyomány, hogy a település szépkorú férfiai ilyenkor megszegik az ünnepi kenyeret. Idén Sebestyén Imre bácsi, aki a napokban töltötte a 90. életévét múltidéző, a régi, kézi aratásokat elmesélő gondolatok kíséretében szelte fel a megszentelt új kenyeret.
A kenyérből, az ünnepi kalácsból és a kis cipókból mindenki vihetett magával egyet-egyet.
