VÁRMEGYÉNK A-tól Z-ig: Ácsteszér

A környékbeli szántóföldeken talált töredékek arról tanúskodnak, hogy ókori temető és - ezzel együtt - római település lehetett itt.

A középkori falu Alch-Thezer a cseszneki várhoz tartozott. Nevét a fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó teszérekről kapta.A török hadjáratok idején a vidék elnéptelenedett. A 17. században az Esterházy család birtokába került. 1773-ban gróf Esterházy Gábor katolikus német, szlovák és magyar családokat telepített be a régi faluhelytől délnyugatra fekvő területre. A grófi család támogatásával a század végén épült meg a barokk stílusú katolikus templom.

1799-ben Ácsteszéren született és húsz éves koráig itt élt Táncsics Mihály, a 19. századi magyar történelem neves személyisége. Az író Életpályám című önéletrajzi művében emlékezik meg ácsteszéri éveiről.A falu lakói hűségesen őrzik Táncsics Mihály emlékét. Először szülőfalujában állítottak szobrot a politikusnak már halála után két évvel, 1886-ban. A költségeket országos közadakozásból fedezték. A mellszobrot mintázta Andrejka József, ércbe öntötte Blahó Pál Budapesten.

1948-ban Táncsics szülőházára országos ünnep ség keretében emléktáblát helyeztek el, amely akkor még használatban lévő lakóház volt. Végül 1969-ben a falunak sikerült hitelfedezetet teremteni Táncsics Mihály szülőházának megvásárlására. 1971. március 15-én pedig megnyílt a Táncsics Mihály Emlék múzeum. 25 éves az IVV Táncsics-túra, amely Ácsteszérről indul és ide érkezik meg. A túra nevezetes állomása az Emlékmúzeum.

A nemzetközi kerékpáros zarándokút, a Sacra Velo egyik pihenőhelyét is itt építették ki. Tisztelgés Táncsics előtt az Ősnyomtató című szobor. 2017-ben maga a művész, Veszprémi Imre adta át szabad sajtót jelképező alkotását.

2023-ban Ácsteszér Önkormányzata uniós program keretében elnyerte az Energiahatékony Önkormányzat Díjat

Kulturális örökség:Szent Márton katolikus templom, 1794

Modern európai érték: IVV (Nemzetközi Népsport Szövetség) Táncsics-túra

Programajánló: Szüreti felvonulás és bál, szeptember

Vissza