Babits Mihály Színház előadások Esztergomba

Változatos előadások az esztergomi kamaratársulattal

Babits Mihály Színház előadások online jegyvásárlási lehetőséggel. Változatos előadások az esztergomi kamaratársulattal.

Hegel halála

1830-31-ben kolerajárvány söpör végig Európán. A betegség nem válogat: Hegel, a korszak nagy filozófusa is áldozatul esik a kórnak. Vörös István a nagy német gondolkodó utolsó napjait írta meg drámájában.

Hegel elhagyja a kreuzbergi karantént, hogy Berlinbe utazzon. A Spree-parti főváros még poroszos arcát mutatja, nehéz államapparátussal és éber cenzori hivatallal. Hegel a halál árnyékában döbben rá, hogy életében hányszor vétett saját géniusza ellen és hogy hányszor szorította szellemét korlátok közé önként, politikai megfelelésből.

Szereposztás:
Hegel........................... Báhner Péter
Frau Hegel................... Kéner Gabi
Tiresias........................ Bánföldi Szilárd
Duncker........................ Kazári András
Schleiermacher............ Széplaky Géza
Hardenberg és Kar....... Bánföldi Szilárd, Kazári András, Széplaky Géza

Rendező: Kaj Ádám
Írta: Vörös István

Szép magyar komédia - szabadtéri bemutató

“Szabadság! Szerelem! R’n’R!” Balassa Bálint klasszikusa 21. századi köntösben a Babits Mihály Színház előadásában a Hiperkarma és a Napoleon Boulevard dalaival.

Kredulusz/Balassi....... Széplaky Géza
Júlia............................ Bacsa Ildikó
Szilvánusz.................. Krizsik Alfonz
Galatea....................... Kéner Gabriella
Licida/Gyenes............. Báhner Péter
Briszeida..................... Maronka Csilla

Dramaturg: Szemes Péter
Zenei vezető: Ágoston Máté
Látvány: Orth Dániel
A rendező munkatársa: Vereckei Kata

Rendezte: Kaj Ádám

Presszó-szonáta szabadtéri bemutató
Duna-parti-túra

“Hogy aki én
én vagyok-e”

Presszó és kávéház: találkozások színhelyei. Hogy ezek a találkozások véletlenek vagy sorsszerűek?
Nőket látunk, különböző státuszban, különböző háttérrel, különböző jellemmel és akarattal. De vajon kinek az akarata érvényesül? A férfié, aki bár nincs jelen, mégis ordít a hiánya, mert minden belőle indul és hozzá tér vissza? A rendezőé és íróé, akik arra ?kárhoztatnak? két színésznőt, hogy ezen az estét ketten hattá hasadjanak? De hát lehet egy színésznek pokol a színház, a játék? Hiszen minden szerep ezen a világon. A feleség. A szerető. A festő. És a megrendelő is. Gondoljon mindenki csak az Ahogy tetszik méla Jaques-jára.
A szonáta klasszikus zenei műfaj. Általában három, négy ciklikus tételből áll, amelyek formájára és sorrendjére nézve elég szigorú szokás alakult ki. Vörös István drámája ? nomen est omen- partitúra, amit a színésznők hangjukkal, mozgásukkal szólaltatnak meg. Igazi gúzsba kötve táncolás. És mégis, ahelyett hogy a műfaji keret korlátozna, teret enged a formával és stílussal való kísérletezésnek.
A szonáta teatralizálása írói és színészi bravúr. Valódi színházi játék, ahol nem elrejtjük a kulisszát, hanem megmutatjuk.

G: Kéner Gabriella
C: Maronka Csilla

Látvány: Giricz Máté
A rendező mukatársa: Vereckei Kata
Írta: Vörös István
Rendezte: Kaj Ádám

Hogyan legyünk boldogtalanok?
Színházi stand-up szeminárium

Gondolkodott már azon, hogyan lehet igazán jól szorongani? Hogyan lehet mestere a parázásnak? Kimaxolná a társadalmi elvárások okozta görcseit? Önfeledten feszengne a hétköznapokban?
Ne várjon másokra, rúgjon önmaga alá!

Megmutatjuk a lelki kútmérgezés praktikáit. Elmondjuk az önsorsrontó mantrát. Megtudja, hogyan veszítse el barátait 3 lépésben, megismerheti a párkapcsolatok elrontásának ősi titkait – és más egyéb módszereket, hogy fájjon a tükörbe nézni.

S ha már a padlón van, megtanítjuk hogyan verje magát a földhöz!

Ez nem humbug, ez tudomány! Amerikai módszer alapján!

Kidolgozta: Braun Barna
Előadja: Endrész Aliz és Braun Barna

Rendező: Kaj Ádám

Sörgyári capriccio - Tisza Teátrum

Hrabal édesanyja alakján keresztül énekli meg egy letűnt világ krónikáját. Azét a világét, ami nekünk is ismerős lehet nagy- és dédszüleink elbeszéléseiből, és amit csak itt érthetünk meg igazán Kelet-Közép-Európában. Előadásunk ott kezdődik, ahol mindez véget ér. 1949-et írunk, és a nymburki sörgyár sem kerülheti el a sorsát: államosítják. „A múltat végképp eltörölni” eszméje indexre tesz mindent és mindenkit a boldog békeidőkből. Lomtárba kerül Francin és Pepin bácsi is. Ekkor jön Mariska, vagyis Hrabal-anyu, és azt teszi, amit a lelkiismerete diktál: emlékezik. És hála mindent megelevenítő képzeletének, a sörgyár újra élni kezd.

Írta: Bohumil Hrabal
Játssza: Kéner Gabi
Rendezte: Kaj Ádám

Hruscsov pincére voltam
Hrabal Őfelsége pincére voltam c. klasszikusának elképzelt folytatása.

1969-ben járunk egy prágai étteremben, amit mindig a történelem keresztel át. Itt dolgozik Marcella, a pincérnő, aki egy kis nemzet nevében emlékezik a boldog békebeli időkre, és közben írókról, császárokról és párttitkárokról mesél.

Marcella......................................... TARJÁNYI KRISZTINA IRMA
Hrabal/Hruscsov/Skřivánek úr....... LANNER KATALIN
Istenes Károly................................ ÓTOTT FERENC

Látvány: PIPEI BORBÁLA
Írta: Vörös István
Rendezte: Kaj Ádám

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Illusztrációs fotó-Pixabay.com

Weboldal: https://www.programturizmus.hu/ajanlat-babits-mihaly-szinhaz.html

Vissza