Hat éve a várfal egy része leomlott, a megyei értékek közt nyilvántartott hétszáz éves műemlék jelenleg nem látogatható. Tudjon meg róla többet!
Lombok sűrűjétől takartan, meredek kaptatón megközelíthető magaslaton áll Várgesztes legnagyobb nevezetessége, kulturális örökségünk, a gótikus műemlék vár.
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Ezen időponttól a XVIII. századig a vár és a település neve egyként említődik, királyi várbirtokként. Zsigmond király 1387-ben kelt oklevele „ad castrum nostrum”-ként említést tesz Gesztesről. Ezenkívül szinte állandó jelzője e területnek „locus venationis nostre”= a mi vadásztanyánk.
A vértesi várak többségét nem annyira stratégiai céllal, sokkal inkább vadászkastélynak építették. Ezt mutatja, hogy a török sorra gond nélkül vette be ezeket. A 16. században többször a törökök kezére jutott, az ostromokat ma a hagyományosan ősszel megrendezett Várjátékok rendezvényein idézik meg.
Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. Szerencse, hogy egyes részletei szinte teljes épségben megmaradtak, mint a gótikus kapu, a boltozatos pincehelyiségek, a falak egyes szakaszai.
A vár 1932-ben vált újra „lakottá”, amikor a Magyar Munkások Turista Egyesülete turistaszállót épít a romok közé. A történelem fintora, hogy hosszú évszázadok után a II. világháború tette benne a legnagyobb pusztítást.
Az 1960-as években helyrehozták, 120 főt fogadni képes turistaszálló, étterem, presszó várta a látogatókat 2014-ig.
Ma a várrom állagmegóvásra, felújításra szorul. A gesztesiek és a környéken élők, és akiknek személyes emlékei vannak a várról bíznak abban, hogy a hétszáz éves műemlék hamarosan megújulhat, és eltűnnek a kerítések.